Napi vers 6: Radnóti Miklós - Hetedik ecloga

Latinovics Zoltán előadásában




Radnóti Miklós: http://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s
Hexameter: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hexameter

Ősi magyar hitvilág

Mit mondhatnék. Évek óta érdekelnek bizonyos dolgok, nem is tudom mi pontosan. Csak tapogatózok. Érzem, hogy az ami olyan vonzónak tűnik és olyan nyugati, az nem az enyém. Idegen tőlem. Akkor vajon mi nem idegen. El kellene indulni valamerre.

AZ ősmagyarok hitvilága: http://www.kiszely.hu/istvan_dr/021.html

Égig érő fa: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89gig_%C3%A9r%C5%91_fa

Kezdetnek ennyit.

Azt hiszem népmeséket kell olvasnom.

Napi zene: W.A.Mozart C-dúr Zongoraszonáta K.545 1. tétel

A következő felvételeket hallgattam meg:

S. Richter: http://youtu.be/ZNctC6cta9w

D. Barenboim: http://youtu.be/AoT8YV9qi1g

C. Arrau: http://youtu.be/JiCld3wZGPA

Mitsuko Uchida:  http://youtu.be/pD59nWEi4GI

Az én személyes kedvencem pedig Claudio Arrau előadása volt. Nem ez volt a hallottak közül a legcsillogóbb, leginkább mai ízlésnek megfelelő felvétel, de nekem ez adta vissza legjobban azt, amit erről a darabról gondolok.
http://en.wikipedia.org/wiki/Claudio_Arrau

Napi vers 5. Ady Endre: Ember az embertelenségben

Szivemet a puska-tus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

És most mégis, indulj föl erõm
Indulj föl, megintlen a Földrõl!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerõn,
Mint régen-régen cselekedted.

Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott:
Ember az embertelenségben,
Magyar az ûzött magyarságban
Ujból-élõ és makacs halott.

Borzalmak tiport országútján,
Tetõn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.

És élni kell ma oly halottnak,
Olyan igazán szenvedõnek,
Ki beteg szivvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe.

S vél õrizni egy szebb tegnapot.
Óh minden gyászok, be értelek,
Óh minden Jövõ, be féltelek,
(Bár föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülõ fajtám.

Aztán rossz szivembõl szakajtván
Eszembe jut és eszembe jut:
Szivemet a puska-tus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.

Előadja: Latinovics Zoltán

Napi zene 4. G.F. Händel: Rodelinda, Regina dei Longobardi - Ombre piante

Rodelinda, Regina dei Longobardi, ACT I, Scene 7: Aria e recitativo: Ombre piante, urne funeste!
Énekel: Sophie Daneman, Raglan Baroque Players, Vezényel: Nicholas Kraemer
Szeretném elénekelni, bár ez olyan üres szentimentális kívánság.

 

Georg Friedrich Händel: http://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Friedrich_H%C3%A4ndel

Napi vers 4. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.


Ady Endre: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre

Latinovics Zoltán: http://hu.wikipedia.org/wiki/Latinovits_Zolt%C3%A1n

Napi zene 3. Franz Schuber: C-dúr Vonósötös Op. 163

Mindig olyan darabra gondolok, ami illik a hangulatomhoz, most még azon is gondolkoztam, hogy milyen zenék voltak, amiket régebben megszerettem, de már régesrég nem hallgattam. Csakis kamarazene lehetett, valami súlyosabb hangvételű mű. Schubert jutott az eszembe, és az az érzés, amit az ő zenéje kelt bennem. Melankólia, amin átszűrődik a napfény, valami édes érzés. Ma csak az első tételt.

Franz Schubert: C-dúr Vonósötös Op 163 D 956

Franz Schubert: http://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schubert